Három teljes nap telt el azóta, hogy újra láttalak, érezhettelek. Az érzések még mindig kuszák, olyan zavaros a lelkem, hogy tudom, gyógyítani kell. Ezért kezdtem újra meditációs videókat nézni a youtube-on. Az egyik kedvencem: https://www.youtube.com/watch?v=Dmb__SaLeUM
Nagyon kedvelem ebben a vidóban azt a részt, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy mindig van két választásom. Az egyik, hogy jobban érzem magam, a másik pedig, hogy rosszabbul. Belesüppedek a pocsolyába, ráadásul a régi pocsolyába, vagy eldöntöm, hogy én igen is jól fogom érezni magam. Leküzdöm a testem jelzéseit, nem foglalkozok azzal, hogy mennyire izgatott vagyok minden veled kapcsolatos gondolat miatt. Persze, hogy átfut az agyamon, hogy vajon fogsz keresni, vajon érdekellek még, vajon mit érzel, vajon mikor és hogyan és miért. Természetesen nem tudom megállítani ezek a gondolatokat, még. Még nem. De minden nappal könnyebb lesz. Minden nappal egyre erősebb vagyok és tudom, hogy jó irányba halad az életem. A céljaimat tartom a szemem előtt, és minden lépésem abba az irányba visz. Nem hagyom, hogy bármi letérítsen arról az útról, mely számomra van megírva. Hiszem, hogy képes vagyok elérni a céljaimat. Erős és magabiztos vagyok.
Elengedlek hát téged, ha menni akarsz, mert tudom, hogy ha együvé tartozunk, visszatérsz hozzám. Nem fontos, hogy most kivel vagy; az sem számíti, hogy most mit gondolsz. A lényeg az, hogy mindeketten haladjunk a fejlődés útján, és legyen harmónia a lelkünkben, mely elvezet minket a közös útra, ahol együtt sétálhatunk, nevethetünk és élvezhetjük a közös pillanatokat.
