Egyetlen döntés képes teljesen felborítani az életünket. Mindig addig elért érdemünk mintha semmibe foszlana és máris nem azok az emberek vagyunk, akik eddig voltunk. Legalább is... hajlamosak vagyunk ezt hinni. Pedig nem így van!
Miért törlődne minden addigi eredményünk? Miért kellene azokat mind kitörölni a listáról? Nem kell. Ugyanúgy ott maradnak, ahogyan az utolsó döntésünk is. Csupán annyi történik, hogy az utolsó tettünk is felkerül a listára. Lehet, hogy bizonyos szempontból a piros oldalra kerül. Ilyenkor érdemes végig olvasni, hogy mik vannak a kék oldalon, mert azok fogják az életedet tovább lendíteni. Egy dolog viszont biztos, hogy a tetteink következményeivel számolnunk kell. A "következmények" szó hallatán nekem mindig a régi római kor jut eszembe, amikor is ha lopott valaki, levágták a kezét. Ez ilyen egyszerű. Éppen ez történik minden normális gondolkodású ember lelkében, ha hibázik. A jó hír az, hogy a lelkünk megfoltozására minden esetben lehetőségünk van. Egyetlen egy esélyünk van rá, de legalább van rá esély. És ez már nem ilyen egyszerű.
Mert lássuk be, ha például szeretnél egészséges életet élni, akkor hozol egy döntést, hogy egy héten csupán egyszer (egyetlen egy napon!) szegheted meg a szabályokat, a megfelelő kalória mennyiségét, az edzés mennyiségét (esetleg az edzés elhagyása mellett is dönthetsz), nem megfelelő mennyiségű folyadék bevitele, stb. Tegyük fel, hogy az első héten kétszer is megszeged a szabályokat, amivel azért nincs még semmi baj, hiszen csak most kezdted, még hozzá kell szoknod a gondolathoz, hogy keménynek kell lenned magaddal. Jön a következő hét, és kibírod, hiszen képes vagy rá! Ez annyira jó érzéssel tölt el! Majd jön a harmadik hét és ismét megszeged a szabályokat. Ennek bizony nagyon komoly következményei is lehetnek, és nemcsak az, hogy nem éred el a kitűzött célt. Ennél sokkal fontosabb következménye lehet: elveszíted az önmagadba vetett hited. Ismét lefekszel az édességnek, ismét legyűr a sajgó lelkiismeret és visszaeső leszel. A bűnbeesést meddig fogja bűnbánat követni? Vagy egyszer csak ez lesz a normális? Rosszat teszek, majd bocsánatot kérek és megyek tovább, mert a megbocsátás alapvető emberi érték? Hát nem! Egyszer minden játék véget ér.
Miért törlődne minden addigi eredményünk? Miért kellene azokat mind kitörölni a listáról? Nem kell. Ugyanúgy ott maradnak, ahogyan az utolsó döntésünk is. Csupán annyi történik, hogy az utolsó tettünk is felkerül a listára. Lehet, hogy bizonyos szempontból a piros oldalra kerül. Ilyenkor érdemes végig olvasni, hogy mik vannak a kék oldalon, mert azok fogják az életedet tovább lendíteni. Egy dolog viszont biztos, hogy a tetteink következményeivel számolnunk kell. A "következmények" szó hallatán nekem mindig a régi római kor jut eszembe, amikor is ha lopott valaki, levágták a kezét. Ez ilyen egyszerű. Éppen ez történik minden normális gondolkodású ember lelkében, ha hibázik. A jó hír az, hogy a lelkünk megfoltozására minden esetben lehetőségünk van. Egyetlen egy esélyünk van rá, de legalább van rá esély. És ez már nem ilyen egyszerű.
Mert lássuk be, ha például szeretnél egészséges életet élni, akkor hozol egy döntést, hogy egy héten csupán egyszer (egyetlen egy napon!) szegheted meg a szabályokat, a megfelelő kalória mennyiségét, az edzés mennyiségét (esetleg az edzés elhagyása mellett is dönthetsz), nem megfelelő mennyiségű folyadék bevitele, stb. Tegyük fel, hogy az első héten kétszer is megszeged a szabályokat, amivel azért nincs még semmi baj, hiszen csak most kezdted, még hozzá kell szoknod a gondolathoz, hogy keménynek kell lenned magaddal. Jön a következő hét, és kibírod, hiszen képes vagy rá! Ez annyira jó érzéssel tölt el! Majd jön a harmadik hét és ismét megszeged a szabályokat. Ennek bizony nagyon komoly következményei is lehetnek, és nemcsak az, hogy nem éred el a kitűzött célt. Ennél sokkal fontosabb következménye lehet: elveszíted az önmagadba vetett hited. Ismét lefekszel az édességnek, ismét legyűr a sajgó lelkiismeret és visszaeső leszel. A bűnbeesést meddig fogja bűnbánat követni? Vagy egyszer csak ez lesz a normális? Rosszat teszek, majd bocsánatot kérek és megyek tovább, mert a megbocsátás alapvető emberi érték? Hát nem! Egyszer minden játék véget ér.
