Ma reggel arra ébredtem, mintha más emberként gondolkodnék. Úgy éreztem, hogy mától fogva nem akarok senkinek sem megfelelni, és azt sem akarom, hogy nekem meg akarjanak felelni az emberek. Úgy éreztem, hogy a mai nap egy vízválasztó. Felismertem valami fontosat magamban, amiről eddig nem is tudtam, hogy létezik.
Már nem akarok valamit csak azért, hogy legyen. Vegyük például a gyerek kérdést. Egy évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy gyereket akarok. Egyetlen bökkenő volt csupán, hogy nem volt pasim, akivel családot alapíthattam volna, ezért úgy gondolkodtam, hogy igazából én magam is meg tudom teremteni neki azt az életet, amire egy kisgyermeknek - véleményem szerint - szüksége van. Így hát elkezdtem körbenézni a környezetemben, hogy ki is, aki számomra megfelelő partner lehetne, persze nem úgy, mintha vele is képzelném el az életem, csak úgy, mint az a férfi, akitől gyerekem születhet.
Egyszer csak, egészen váratlanul ott állt előttem egy férfi, aki világosan utalt arra, hogy szimpatikus vagyok számára, és elkezdődött valami közöttünk. Sajnos, igen gyorsan véget is ért, de mindvégig abban reménykedtem, hogy talán terhes lettem tőle.
Azóta pár hónap telt el és ez idő alatt néhány alkalommal fura érzések kerítettek hatalmukba. Először is, bizonyos ételek után furcsa hányingert éreztem. Másodszor, fájt is a hasam egyszer-egyszer, de nem olyan fájdalommal, amit korábban már tapasztaltam; teljesen ismeretlen érzés volt. Már-már azon kezdtem elgondolkodni, hogy mi van, ha tényleg terhes vagyok. Elmorfondíroztam ezen a gondolaton, és ma reggelre kaptam meg a választ rá. Nem lehetséges, mert nem állok készen rá.
Nem állok készen, hiszen igen is családdal, férfival együtt tudom elképzelni a családalapítást. Szükségem van arra a támogatásra, amit egy férfi, aki apává szeretne válni, tud megadni csak. Már nem kérdés számomra, hogy mit is akarok: egy teljes családot szeretnék. A teljes pedig semmi mást nem jelent, mint azt, hogy a gyerekeknek ne csak édesanyjuk legyen, hanem édesapjuk is, és teljes családban tudjanak felnőni. Természetesen nemcsak a gyerekek szemszögéből érdemes megfogalmazni azt, amit akarunk, így tehát a "teljes család"-ba beleértendő a nő - férfi egészséges kapcsolata is, hiszen anélkül mégis milyen családmintát adhatnánk.
Két szóval tudnám leírni a mai nap felismerését: TELJES CSALÁD.
Már nem akarok valamit csak azért, hogy legyen. Vegyük például a gyerek kérdést. Egy évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy gyereket akarok. Egyetlen bökkenő volt csupán, hogy nem volt pasim, akivel családot alapíthattam volna, ezért úgy gondolkodtam, hogy igazából én magam is meg tudom teremteni neki azt az életet, amire egy kisgyermeknek - véleményem szerint - szüksége van. Így hát elkezdtem körbenézni a környezetemben, hogy ki is, aki számomra megfelelő partner lehetne, persze nem úgy, mintha vele is képzelném el az életem, csak úgy, mint az a férfi, akitől gyerekem születhet.
Egyszer csak, egészen váratlanul ott állt előttem egy férfi, aki világosan utalt arra, hogy szimpatikus vagyok számára, és elkezdődött valami közöttünk. Sajnos, igen gyorsan véget is ért, de mindvégig abban reménykedtem, hogy talán terhes lettem tőle.
Azóta pár hónap telt el és ez idő alatt néhány alkalommal fura érzések kerítettek hatalmukba. Először is, bizonyos ételek után furcsa hányingert éreztem. Másodszor, fájt is a hasam egyszer-egyszer, de nem olyan fájdalommal, amit korábban már tapasztaltam; teljesen ismeretlen érzés volt. Már-már azon kezdtem elgondolkodni, hogy mi van, ha tényleg terhes vagyok. Elmorfondíroztam ezen a gondolaton, és ma reggelre kaptam meg a választ rá. Nem lehetséges, mert nem állok készen rá.
Nem állok készen, hiszen igen is családdal, férfival együtt tudom elképzelni a családalapítást. Szükségem van arra a támogatásra, amit egy férfi, aki apává szeretne válni, tud megadni csak. Már nem kérdés számomra, hogy mit is akarok: egy teljes családot szeretnék. A teljes pedig semmi mást nem jelent, mint azt, hogy a gyerekeknek ne csak édesanyjuk legyen, hanem édesapjuk is, és teljes családban tudjanak felnőni. Természetesen nemcsak a gyerekek szemszögéből érdemes megfogalmazni azt, amit akarunk, így tehát a "teljes család"-ba beleértendő a nő - férfi egészséges kapcsolata is, hiszen anélkül mégis milyen családmintát adhatnánk.
Két szóval tudnám leírni a mai nap felismerését: TELJES CSALÁD.
